Valami magyarosat kértek, zsebkendőtartóra, Olaszországba. Kalocsaira gondoltam ami ismét divat és ami gyerekkorom része volt Anyukám hímzései által. Előszedtük a régi rajzokat és Anyu meghímezte a vásznat, nekem csak össze kellett varrni. Remélem tetszeni fog.
A másik ajándék egy kedves rokonnak készült névnapja alkalmából. A hímzés ezen is Anyu keze munkáját dícséri.
2 megjegyzés:
Jaj, de nagyon tetszik a házi áldás!
A zsepitartó is, persze, de nekem, hogy őszinte legyek, már csömöröm van a sok magyaros motívumtól:(( És ezért bocsánat!
:)) Semmi gond, megértelek.
Néha nekem is sok(k)amilyen formában használják a kalocsait mostanában. Magyarosat kértek és a paprika, hagyma, bor és kolbász után ez jutott először eszembe. Lehet hogy egy jó parasztreggelit kellett volna ráapplikálnom?!?:) Most már mind1, reménykedem hogy a megrendelőnek még nincs csömöre:(
Házi áldás akasztója nem ismerős?
Megjegyzés küldése