2014. október 14.

Nappalink átalakulása

Ha a történetet Ádámnál és Évánál kezdem (ahogy Azuram szokta mondani:) akkor a nappalink története így kezdődött:
Adott volt egy parasztház (előről-hátra: szoba, konyha, szoba+ előszoba, fürdő hozzáépítés kialakítással)  Jobb oldalon a ház, bal felén az előszoba, fürdő. A kis ablak a fürdőé. Ebből bontottunk le a hátsó szobát anno 2008-ban. Itt épp a bővítés alapozása folyt, tehát ez itt a nappalink:)) (+2szoba,fürdő)  A középső téglasorból lett a födém tartópillére így ez a kiugró megmaradt a nappaliban. 
Itt már tető alatt, kissé szétverve minden: 

Mikor beköltöztünk 2010-ben így nézett ki belülről:
Itt jól látszik, hogy az ablak helyére üvegtégla került, hogy kicsit több legyen az első fürdőben a fény (és aminek később örültünk csak igazán hogy mindig észrevesszük ha égve marad elöl a villany:) A bútorok a meglévők voltak, azóta sem volt itt más, csak egy könyvespolc került még a tv állvány bal felére. Szerettünk volna  valami fix szekrényt ami faltól falig ér, vitrines, de legyen benne teli ajtó is, ha lehet ne takarja el az üvegtéglát, mindenképpen fából legyen (mert divat ide vagy oda, nálunk fenyő szerelem van:). A hely egészen pontosan 262cm ami nem túl kerek szám ahhoz, hogy boltban vásároljunk kész bútorokat ide. Az utóbbi időben kezdtem el legózni azon, hogyan lehetne az Ikeás fenyő bútorokat úgy összekombinálni, hogy beférjenek. Sehogy sem jött ki, ráadásul még több bútorcsalád társításával is lettek volna hézagok. Az meg úgy mégsem az igazi. Új bútort ritkán nézek az Ikeában, de mielőtt arra járunk a family ajánlatokat meg szoktam nézni, hátha akad köztük kihagyhatatlan ajánlat:)) Így került a képbe a Hemnes bútorcsalád szürke-barna kombinációja amit épp kivonni készültek a forgalomból és számításaim szerint a maga 264 cm-ével akár be is férhet a lyukba, ha az oldalon leírt méretek nem pontosak. Pestre mentünk éppen más dolgokat vásárolni és az ottani üzletben leméregettük pontosan hogy mennyi is az annyi. Pont 262 cm volt!! Elvinni nem tudtuk mert a kocsi tele volt ezért megkérdeztük hogy Budaőrsön is annyi-e mint náluk, amire azt a választ kaptuk: Nem! Ott még ennél is olcsóbb minden tagja akciós!:)) Otthonról már leboltoltam egy tv állvány félárban ezt is el kellett hoznunk, ezért hazafélé csak bementünk a budaőrsi boltba és megvettük a vitrineket és az áthidalót, amit csak a boltban vettem észre hogy van, úgyhogy ez már csak cseresznye volt a tejszínhab tetején. 
Hazavittük az első szállítmányt és fordultunk is vissza a külső raktárba hogy elhozzuk a megvásárolt bútorokat. Eme mesterek remeke, hogy napokig lehet legózni mire végre örülhetsz annak amit vettél, így fél nap rendetlenség, idegbaj és csavarozás után betolhattuk VOLNA a szekrényeinket a helyére. DE!  A fal nem annyira függőleges és vízszintes mint amennyire annak kéne lenni, ráadásul van egy járólap szegélyünk. Amit belekalkuláltunk ugyan, hogy majd kivágjuk a kis csíkot a szekrény lábából, de az nem egészen úgy van kialakítva hogy ezt meg lehessen tenni. Végső elkeseredésemben leszedtem a járólap szegélyt így már legalább be tudtuk préselni a helyére. 
Párszor szétszedtük az áthidalót és újra összeraktuk, próbálkoztunk egy síkba hozni a szekrényeket a tv állvánnyal, de ezt már nem tudtuk volna megoldani barkácsolás nélkül így kompromisszumos megoldásként maradtunk a kicsit előreugró tv állvány kombináció mellett. Azért hogy ne legyen túl unalmas a dolog egy kis csavart sikerült még tennünk a történetbe azzal hogy a készen vásárolt  használt tv állványt betolva a helyére szembesültünk azzal hogy az általunk álmodott 124 cm-es helyett sikerült venni egy 110 cm-es darabot:((
A hirdető nem írta mekkora, én nem kérdeztem, pofára totál olyan mint a másik, 2 fiókkal. Eszünkbe nem jutott hogy ebből van más méret is mivel a boltban csak 2 és 3 fiókos változat volt. Nem gondoltuk hogy a 2 fiókosból lehet más méretű is. Szerencsére ketten voltunk szőkék Azurammal,  a szemétdomb tetején sírva ültem, rámnézett és csak annyit kérdezett: Ma menjünk fel venni másikat vagy holnap?
Extra kivételes alkalom hogy ezt meg is tehettük így azonnal indultunk, hogy elhozzuk a boltból a raktáron lévő utolsó darabot:)) 
Most ilyen a nappalink. Centire pontosan beszabva a helyére. Örülök hogy az áthidaló pont egy sor üvegtéglát takar úgy tűnve minta pont akkora lenne. A szín ugyan nem natúr fenyő lett, de ez is nagyon tetszik és a bútorhoz is megy. (kivéve a csillár és az asztal amit úgyis le akartam festeni:)  A járólap szegélyt majd kijavítom, addig eltakarja a takarótartónk amit nem mellékesen egy játéktároló volt csak kapott egy pulóvert még tavaly télen. És ha már kreatív akkor azt is elmondom hogy a kaspó sem változott a szekrény tetején sok éve, csak egy 3 perces felújítással átmázoltam fehérre. 

Köszönöm hogy végigolvastad! Remélem Neked is tetszik:))

2014. október 12.

Fűszerkert magaságyásban

Hónapok óta keresek egy kerti képet a gépemen. Már lemondtam róla és tegnap előkerült:) sok más kerti képpel együtt. Mert időnként csinálok azért fotókat róla, hogy lássam mennyit változott az évek alatt. 12 éve vettük a házat és 4 éve porig romboltuk, a kerttel együtt. Soha nem járt nálunk kertész, tájépítész....max. vendégségben....mindent mi csináltunk a földmunkától a térkövezésig. Mindig szerettem volna egy magas ágyást és hogy ne kelljen folyton váltogatni benne a növényeket a fűszerkertet álmodtam bele. Kb. 2x2 méteres térkővel borított beton "építmény" különböző földdel töltve a növények igényeinek megfelelően.

Így nézett ki 2 éve mikor kész lett és beültettem az első növényeket. A "gengsztereket", mint a menta és citromfű mindenképpen szabályoznom kellett, mert nem szerettem volna ha 1 év múlva mindenhol elszaporodik, kiszorítva a többi növényt. Ezért ezeket nagy műanyag tálakba tettem le, amiket időnként kiszedek  a földből és ellenőrzöm nem másztak-e ki a növények a tálból. Van fodormenta, borsmenta, almamenta, fahéj menta és narancs menta ültetve. 
Ez már tavaly nyáron készült. Hatalmasra nőtt a vegeta. Elöl a sarokban oregánó, bazsalikom, majoranna, csombor. A sarkokban snidling és metélő fokhagyma van és a metélő petrezselymet is ide szoktam ültetni minden évben. Itt még egy kis büdöske is nőtt benne a levendula mellett, mára mindkettőt kiszorította a hatalmasra nőtt rozmaring ami ezen a képen alig látszik a büdöske mögött. 
Itt már elég nagyok a bokrok. Az esti locsolásoknál isteni illatot árasztanak együtt. 

Idén nem sokat kertészkedtem, időm sem volt rá és az idő sem kedvezett a kertészeknek. A délutáni szép időben azért kimentem ma  és a "gengsztereket" megfékeztem, mert nagyon kinőttek az edényeikből. A rozmaring olyan hatalmasra nőtt hogy  folyamatosan vágom és szaporítom a kis töveket. Sövényt szeretnék belőle. Illatosat. A megálmodott (barokk) kertembe:))

2014. október 10.

Szeptember

Megint egy hónapja nem jártam itt:(  Nem azért mert nem történik semmi, hanem mert  annyi minden történik hogy képtelen vagyok dokumentálni mindent. Amit meg dokumentálok azt nem tudom hogy rendszerezzem. Egyik helyen nyavalygok, a másikon a varrományok, emitt festek, amott gyereket nevelek. Éleg nagy a kuszaság bennem és körülöttem is. A lelkemet Pankához tenném, de az az Övé, nem akarok ott nyavalyogni. Nyavalygok hát itt, remélem nem bánjátok.
Bár tán okom sincs rá, hisz mindenem megvan....az életem tökéletes..egyetlen dolgot leszámítva. Sokan kérdezik hogy vagyok és már magam sem tudom mit válaszoljak. Ha azt mondom jól akkor irigykednek hogy milyen jó nekem, hogy "túltettem" magam a dolgokon. Ha azt mondom rosszul akkor sajnálnak hogy milyen szar nekem. Egyik sem jobb a másiknál így maradjunk annyiban hogy megvagyok. Sosem fogom megérteni hogy ezen hogy lehet túltenni magunkat. Ha az embernek levágják a fél lábát mondjuk, akkor azon sem teszi túl magát, csak próbál együtt élni vele és igyekszik kihozni a dolgokból a legjobbat, hisz nincs más választása, ez van és nem tud tenni ellene semmit. Valahogy én is így vagyok ezzel és nincs olyan perc hogy ne jutna eszembe és és nincs nap hogy ne siratnám el.Vele kelek és vele fekszem és tudom van 3 egészséges gyermek, de akkor sem fogja soha senki pótolni Őt. Szerencsém hogy itthon dolgozom (vagy legalábbis kéne), de nehéz is mert nem mindig sikerül a munkára figyelnem. A kiságya még a sarokban, a babakocsit pár hete összecsuktam, de az sem volt könnyű. Itthon van velünk, sokat "beszélgetünk" és Levi is minden este átmegy hozzá jó éjszakát kívánni:((( (Nem kértem rá soha, magától teszi) Igyekszem kicsit kimozdulni, programokat találni ami feltölt, elterel és tovább visz. Ezt a fiúk is biztosítják Nekem, hisz két középiskolás kamasszal mindig van tennivaló:) És Leventének is akadnak különórái, foglalkozásai, intéznivalói amit nekem kell megoldanom. Sok dologban segítenek, Apa és a srácok is miután bemondtam az unalmast és nem vagyok hajlandó ezentúl "férfimunkát" végezni itthon. Nem mondom hogy nem fogom kicserélni a villanykörtét, vagy behúzni egy csavart...na jó a festést sem adom át senkinek:) De ennél többet ne várjanak most tőlem. Fizikailag sem éreztem túl jól magam, így találtam rá Krisztára aki most valóban létkérdés volt számomra. Azt gondolom ha testileg kicsit jobban leszek, akkor lelkileg is erősödöm. Nagy segítség hogy Kriszta ott van mögöttem és ha nincs kedvem, erőm, kitartásom akkor is menni kell és tenni kell. A diétát ugyan még nehéz tartanom, mert minden bánatos pillanatban előkerül egy kis nasi, de igyekszem ezeket a rossz szokásokat minél előbb elhagyni.
Az otthonunk rendbetétele körül is történtek előrehaladások egy nem várt összeg segítségével. Nem volt tervben idén, de új bútor került a nappalinkba, ráadásul olyan amilyenről álmodni sem mertem:) A konyhába is készül az alsó pult, amit magunk csináltunk volna, de évek óta halasztottuk. Novemberre ígérte az asztalos, ugyan még ajtók nélkül mert az már csak januárban fér bele az idejébe. Nekem így is tökéletes, hisz 4 éve nincs ajtaja a felső résznek sem, függöny van rajta és nekem így is tökéletesen megfelelt. Azért volt konyhánk , hisz főznöm kell minden nap a fiúknak, csak Anyukám kiszuperált régi bútorai lettek betéve "ideiglenesen".
Szerencsésnek érzem magam a sok nehézség ellenére is, hisz annyi jó dolog történik velem és annyi segítséget kapok mindenkitől. A család és a barátok is segítenek minden beszélgetéssel, minden látogatással. Jönnek a lányok felváltva, hol Emmácska, hol Luca, aki egy picit az enyém is, hisz tejtesója Pankának, és Csabi aki a legkisebb a csapatban a maga 2 hónapjával.
Lassan közeledik a karácsony és készülnöm kéne rá. Nem vagyok nagy karácsony rajongó hisz nálunk egész évben karácsony van:)  Idén főleg, hisz megállt az élet január 9-én. Most szembesülök azzal hogy  a lakás több pontján kint van még a téli dekor:(  Talán egyszer behozom a lemaradásom és minden a megfelelő időben lesz a megfelelő helyen...de addig álmodom tovább.