2018. július 30.

Piros Bonanza etetőszék festése

Festettem már néhány Bonanza szekrényt, de piros színűvel még nem hozott össze eddig a sors. 
Mígnem múlt héten Férjúr hazaállított egy etetőszékkel, amire egy padláson lelt rá és gondolta jó lesz legkisebb királyfinak...majd én megjavítom és lefestem.


Szerencsére pár hete vettem meg a kerti Bonanza garnitúránkhoz a blokkolót, festéket és lakkot a Lignocolortól, így minden volt itthon hogy másnap neki is lássak a festésnek.
Először alaposan lemostam mosószeres, majd ecetes vízzel, amitől rögtön piros színben pompáztam annyira fogott a rajta levő festék.




Miután megszáradt rákentem 1 réteg blokkolót, mint később megtudtam jobb lett volna ha mindjárt 2 réteggel kezdek. Ennek az ismeretnek hiányában az első réteg után ment rá a kiválasztott Lemon színű krétafesték. A hajlatokban persze át is "vérzett" a piros, ezért azokra a helyekre kentem még rá egy réteg blokkolót.



 Így már nem ütött át a piros és még 2 réteg krétafestékket vittem fel rá. A végén finom csiszolóval egy picit visszacsiszoltam, majd 2 réteg Ligno lakkal zártam a festést.






2018. június 4.

Fényképtartó egy régi ablakkeretből

Kisfiam 1. születésnapját ünnepeltük a hét végén. Szerettem volna a dekoráció mellett valami kis saját készítésű dolgot is csinálni, megemlékezni az elmúlt 1 év boldog pillanatairól. Pinteresten elég sok ötletet találtam. Többek között egy tablóképet is, amin az első év fotói vannak havonta a kisfiúról. Kartonra nem akartam csinálni, inkább átdolgoztam a saját ízlésemre.

Adott volt egy dupla osztású ütött-kopott régi képkeret amiről hőlégfúvóval leszedtem a festéket és egy kicsit lecsiszoltam.
Csiszolás után portalanítottam és lekentem krétafestékkel. (Home decor típusú volt itthon ilyen szép kékben, de szerintem bármelyik márka terméke tökéletes hozzá)
1 rétegben kentem, ez is elég volt, úgyis vissza akartam csiszolni, mert tetszett a régi fa erezete, hibái.
Száradás után visszacsiszoltam amíg úgy éreztem most már eléggé régies hatású, majd wax kerül rá fedőrétegnek.





Asztalra fektetve elrendeztem a 12 fényképet, ami kiadta hogy kb hova tegyem keresztbe a zsineget, amin majd lógnak a képek.
Hátul bejelöltem mindkét felén a szegek helyét. A szegekre keresztbe zsineget kötöttem, így ütöttem be óvatosan az ablakkeretbe.

Apró ruhacsipeszekkel (amik szinte minden dekor boltban kaphatóak) fogattam fel a fényképeket

Az ablak régi riglijeit szerettem volna a keret két oldalára feltenni, hogy azon lógjon a felirat, de egy kicsit nagynak tűnt. Így a feliratot tartó zsineget csak egy kis blu tack ragasztóval erősítettem a kerethez.
A feliratot színes papírra úgy nyomtattam ki hogy rombuszokat tudjak vágni, az alsó csücskében a betűkkel. Így félbe hajtva, ragasztóval megkenve, rögtön kész is lett a kis zászlófüzérem.


Bármilyen alkalomra fel lehet használni a keretet. Az enyém biztos hogy jó ideig így marad most. Teszek két képakasztót a hátuljára és a kisház falát fogja díszíteni.








2018. március 12.

Hurrá, tekerünk!

Sosem voltam nagy sportember, egyedül a biciklizés az ami mindig jelen volt az életemben. Na azt sem megszállottan tekertem csak ha éppen kedvem szottyant vagy el szerettem volna jutni valahova (mert a tömegközlekedés életem fóbiája )  Ikrekkel már pici koruktól mentünk libasorban egészen a pici biciklitől a felnőtt méretig. Levi sokáig gyerekülésben utazott inkább, utána tandem utánfutóra váltottunk, mert Ő inkább énekelt hátul tekerés helyett...ami miatt többször okoztunk majdnem balesetet annyira néztek minket az úton közlekedők. Csak pár éve tanult meg egyedül menni, de azóta rendszeresen tekerünk együtt. Tavaly sokat agyaltam hogy tudnám mini Ákost vinni, de arra jutottam megvárom míg ülni tud, így a tavalyi évben csak egyszer sikerült kitekernünk Tatára Levivel nyárbúcsúztatóként. De most végre eljött a mi időnk és tegnap felszereltük a gyerekülést. Csodás idő volt és szerencsére nagyon élvezte Ákos az utat. Úgyhogy ezentúl nincs megállás, tekerni fogunk!

2017. február 17.

Egy kis magánélet..

Tudom, ritkán járok erre. Elnézést, de kicsit gyorsan szalad az élet mostanában. Sokszor úgy érzem évekkel vagyok az életemmel lemaradva és behozni sosem fogom tudni a lemaradást.
Nem írok már évkezdő listát és nem tartok évértékelőt sem, a tavalyi évről azért mégis szólnék néhány szót. (Még ha olyan hullámvölgyes volt is amiben többet voltam  a völgyben, mint a hegytetőn) A varrásra nem sok időm jutott, bár az évet nagy tervekkel indítottam. Az építkezés teljesen beszippantott, lefárasztott és egy kicsit besokalltam a lemondásoktól is. Varróskuckómat itthon megszüntettem, mert a srácok szerettek volna külön szobát....amit a háló/dolgozószobánk kettéválasztása előtt meggondoltak így most a legnagyobb szobában ugyanúgy ketten laknak :-D Varrás nélkül pedig nem élet az életem, sokszor segített át a nehézségeken így nem volt egyszerű látni hogy minden amiért dolgoztam, darabokra hullott.
Panka elvesztése, hiánya is most zuhant a nyakamba....pedig már 3 éve....de még reménykedtem....hátha ....pedig tudom hogy nem jöhet és ha jön is valaki.. már nem Ő lesz, így vérző szívvel de lemondtam róla....
Így telt a tavalyi nyarunk, kicsit mámorosan, kicsit szomorúan, de reménykedve hogy ennél csak jobb jöhet.
Aztán jött az október és kedves dekoros barátaim felvetették hogy a műhelyükben az egyik raktárnak használt helyiségbe lenne-e kedvem beköltözni a kuckómmal ?! Örültem, de elgondolkodtam hogy mit szeretnék ?!?. Varrni biztosan, de fogok-e tudni a családom mellett nem otthon dolgozni ?!? Dolgozni annyit hogy megérje így?? Igaz hogy már kis- és nagy kamaszok a srácok, de az utóbbi időben egyre több tennivaló van velük (pedig azt hittem, de jó lesz ha már önállóbbak :-))
Fizikailag is fáradtnak éreztem magam és az utóbbi idők rosszullétei miatt sem tudtam mit mondjak....aztán másnap csináltam egy tesztet... Nagy meglepetésemre pozitív lett....
Nem tudtam hogy örüljek vagy aggódjak...örülhetek-e egyáltalán az elmúlt 2 év sikertelen próbálkozásai után. Orvosomhoz még nem mertem menni, féltem hogy valami nem oké így elmentem egy helyi dokihoz aki szerint van ugyan valami, egy óriási miomával ami miatt biztos hogy nem marad meg, ha mégis, biztosan el kell vetetni :-(  Vártam pár hetet és reménykedtem hogy téved, mert ilyen rosszul életemben nem voltam egyik gyereknél sem. Közben elfogadtam a lányoktól a műhelyajánlatot mert muszáj volt valamit csinálni, valami pozitív dolgot, ami előre visz és nem húz lejjebb.
Az orvosom pár hét múlva megnyugtatott, hogy valóban van mioma, de nem nagy (az csak a méhem volt :-)) és a pici is jól van, mocorog és működik rendesen :-D Sokszor gondolkodtam hogy mit fogok csinálni vagy hogy  fogom megélni egy újabb bébi érkezését, fogok-e bízni az orvosi diagnózisokban és elhiszek-e bármit is amit mondanak?!? Bár abban biztos voltam hogy Panka nem látható betegsége ellenére újra kérni fogom a genetikai vizsgálatot.... Egy kicsit más formában de januárban erre is sor került. Elvileg minden rendben, az ultrahang felvételeken is minden jól látható és rendben találták, ugyanígy a többszöri kardiológiai vizsgálat szerint is :-)
Nem mondom hogy nyugodt vagyok, de bízom benne hogy minden rendben lesz. Van kiért aggódni mostanában, főleg hogy elsőszülött még mindig lábadozik a decemberi autóbalesete után. Szerencsére már mankó nélkül is tud bicegni, de a maratoni futás még messze van.
Nem tudom merre visz az utunk.  A varrós kuckóm júniusig biztosan működni fog, míg a mini megérkezik. De utána pár hónapig biztosan csak vele szeretnék foglalkozni.
Köszönöm ha továbbra is velem lesztek !  És köszönöm hogy eddig is oly sok erőt adtatok !<3 nbsp="" p="">

2016. augusztus 13.

Szerszámos faházból bulikuckó

A kerti faházunk 2008-ban épült épp az építkezés előtt. Jó szolgálatot tett, mert elnyelte a legtöbb lapra szerelt bútort, szerszámot és egyéb apróságot amivel megpakoltuk az évek során. Jópár éve készülök hogy végre kipakolom, megszabadulok a lomoktól és a fiúknak a lebontott kisház helyett egy nagyobb partykuckót csinálok . A fehérre festésért évek óta küzdök Férjúrral, mert sehogy sem akart lemondani a natúr fenyőről, de miután elcipeltem idén néhány kertbe (faházba, ami fehérre volt festve) beadta a derekát.
A kisház anno 2008-ban. ( Most is ilyen csak jelenleg nagyobb előtte a téglakupac :-) )


A belső fal lenolajjal és lazúrral volt lekenve ami nagyon ragadt ezért nem akartam még egy réteg lazúrt rákenni. Sima latex festéket választottam (Héra prémium) ami teljesen jól megfogta, nem pereg, nem porlik, de majd idővel kiderül jó döntés volt-e. 
A segítségem Zoé :-) 


Kipakoltam és szortíroztam mindent. Rendbe rakva elfért minden a kis szerszámtárolóban. 


A varrósszobám megszűnésével ki kellett hoznom egy felesleges bonanza elemet és maradt egy bükk színű szekrény ami jó szolgálatot tesz az itt maradt szerszámok elrejtésére. A hálószoba festésénél maradt egy kis Dulux "gyapjú szőttes" színben, abból kevertem házi krétafestéket és lekentem vele a bútorokat így nem ütnek el annyira egymástól és a házikótól sem. 

A láda és a székek helyére egy ágy fog kerülni és a textilt is cserélem valami fiúsabbra, de egyenlőre ez volt kéznél és egyébként is had élvezzem pár napig magaménak ezt a kis babaházat :-D  





2016. július 15.

Játszóházunk új élete

Itt a nyár és mi újra építkezünk :-) Igaz, évek óta ezt tesszük...és még jó ideig el fog tartani, de ahogy mi változunk úgy a kertet is, a házat is alakítjuk kicsit. Aki kertes házban lakik, az gondolom tudja, ennek sosem lesz vége és sosem lesz kész :-) De sok esetben nem is a cél a fontos, hanem az odavezető út.
Ahogy nőnek a gyerekeink és változnak az igények, rá kellett jönnünk hogy a szeretett kisházukat kinőtték :-( Szerencsére van egy másik faházunk, ami eddig szerszámtárolóként üzemelt. Úgy döntöttünk megcsináljuk nekik bulikuckónak a játszóházból pedig sufnit építünk ahová beférnek a szerszámok. 
Igaz, a kép nem tavaly készült, mert itt még a mérleghinta  is megvolt, aminek helyén most egy kerti tó van.

A csúszda végén felszedtem a gumilapokat és újra térköveztem a helyét. Így a tópartra egy kis reggelizőasztalka is kerülhetett, ahol jól lehet kávézni és nézni az idén nem kicsit megszaporodott aranyhalakat .




A faház anyagából készült egy kis szerszámtároló a kert sarkába. Itt amúgy is volt egy betonozott rész az esővízgyűjtőknek. Mivel kútból locsolunk ritkán használtuk őket, ezért kikerültek a kertből. Egy kis lábazatot tettem ki téglából, hogy a felverődő eső, vagy a locsolás kevésbé tegye tönkre a fát.   
Áprilisban ideiglenesen kutyacsalád is lakott a sufniban amíg a babák szerető gazdit nem találtak.  Az kutyamamát, Zoét pedig mi fogadtuk örökbe :-) 

Azóta beszigeteltem a hátsó falát és ki is festettem, hogy ne a csupasz betont lássam a sufniban sem. Egyenlőre még nem pakoltuk bele túl sok mindent .Az épülő kemence ajtaja és néhány éppen használatos doboz került bele. Na meg a fűnyíró ami egyre kevesebbet dolgozik, mert a sufni felé vezető utat is letérköveztem :-) 


Sőt, az egész füves részt megszüntettem a kertnek ebben a felében, úgyhogy lesz még mesélnivalóm mi készül nálunk mostanában. 


2015. augusztus 31.

Magról vetett levendula

Szakmámat tekintve nem vagyok kertész, csak egy kísérletező kertbolond. Sokan csodálkoznak hogy tudok ennyi növényt szaporítani, köztük a levendulát amit évek óta magról vetek.
Az első magvetést pár éve kezdtem, mikor egy kedves ismerős felajánlotta hogy arassam le az elvirágzott levenduláit mert ő úgysem tud vele mit kezdeni. Ezt megszárítva és lemorzsolva rengeteg apró magot találtunk a dobozok alján amit tésztaszűrőn átszitáltunk és a magokat üvegekbe tettük.
A levendulamag kikeléséhez hidegre van szükség ezért beteszem a magokat a fagyasztóba és ha el nem felejtem kiszedni akkor pár napig ott hagyom. De volt már bent egy hónapot is és sajnos nem figyeltem meg melyik kelt ki korábban. Mikor kiveszem, balkonládába, cserépbe vetem el. Ami a földet illeti a levendula nem válogatós, a homokos, kavicsos földben is éppen olyan jól kikelt mit a virágföldben.
Ebbe a ládába nyár elején vetettem el  a magot. A kert közepére napos helyre tettem és minden nap locsoltam hogy a földje mindig nedves legyen. Mikor ezeket a leveleket meglátom kezdhetek örülni mert ezek már a levendulák :-)
Több láda is sorakozik a kertben, különböző időkben vetve, különböző földbe ültetve. 
Itt jól látszik hogy mekkorát nőttek az utóbbi 2 hétben. A bal oldali képen a jobb oldali cserép ugyanaz mint  ami a jobb oldali képen van. Ki kellene palántáznom hogy bokrosodni is tudjanak. 


Palántázni magas négyszögletes cserépbe szoktam, mert hosszú a gyökere. De nagyon kell figyelni hogy mindig kapjanak vizet, mert a nagy melegben 1-2 nap után megszáradnak víz nélkül.  Mikor elfogynak a cserepeim mindenhova ültetem őket. 


Legjobban a szabad földben szeretnek, ezért amit tudok kiültetek. A képen szintén magról vetett levenduláim, a ládában már az "ültetvényről" behozott idei csokrok vannak.


A kinti tövek már hatalmasak 4-5 éve ültettük őket
A francia levendulának van csak magja: 


Az angol nem hoz magot, ez tőosztással szaporítható

Az első palántáimat Bartus Sándor tihanyi őstermelőtől vettem. A honlapján sok hasznos infót találtok és mindkét fajta levendulát megtaláljátok Nála. 

Az idei termésünk egy része szárítás közben: 


Néhány termékem amibe a saját levendulánk kerül: