Megfertőződtünk.

A hetünk elég rosszul kezdődött. Levivel elkaptunk valami bacit amit aztán Mamának is átadtunk, úgyhogy a héten hárman ápoljuk itthon egymást. Levivel teázunk, facsarjuk a friss narancslevet (talán ezért) mi már jobban vagyunk. Anyukám a kettő közül egyiket sem szereti, remélem azért hamar jobban lesz ő is.

Én tegnap már elég jól éreztem magam, úgyhogy amíg aludt a család foglalkoztam kicsit a másik fertőzésemmel is. Levivel nézegettük d.e. a Tildas könyvet és kiválasztottunk egy nyuszit belőle. Hogy miért éppen nyuszit azt magam sem tudom. Húsvétot mi évek óta nem tartunk, vagyis tartunk csak egy kicsit másképp. Átjönnek a barátaink egy kis kerti sütögetésre, focizásra, beszélgetésre. Ez amolyan szezonnyitó kerti parti nálunk, 15-20 fővel. Semmi locsolkodás meg nyuszi nincs, max egy kis csoki a bokrok alatt a gyerekeknek. Na mindegy, végülis nyuszi lett a kiválasztott. Ruháját Levi kérte ilyenre (én kékre csináltam volna). Bele van szeretve ebbe a színbe, a szobáját is ilyen színűre kéri.

Sokmindent csináltam már életemben de babavarrás nem rémlik hogy lett volna közte. Úgyhogy Ő az első....de nem az utolsó. Ikrek aranyosak voltak és tudtomra hozták hogy nagyon örülnek hogy ilyen elvetemült anyukájuk van és szeretnének ők is egy ilyen babát. Vagyis nem is ilyet hanem Dave boszit kér, Lac meg mezei nyulat, de ez már részletkérdés. Mellesleg a tegnapi szülőin (mert az is volt tegnap) megköszönték hogy dec.-ben varrogattam egy kicsit a gyerekekkel (technika óra keretében kariajcsikat csináltunk) és meghívtak egy újabb varrogatásra jövő hónapban is. Örülök hogy élvezték a gyerkőcök és a szülők is örültek hogy ilyen ügyes csemetéjük van.

Le vagyok maradva...

...mint mindíg. A varrással és az írással is. Varrásügyileg mondjuk jobban állok, mert kipipálhattam végre pár dolgot a listámról a múlt héten, viszont blogügyben egyre rosszabb a helyzet. Hiába olvasok végig mindent újra és újra, ehhez nagyon szőke vagyok. Szóval a blogom marad olyan amilyen, képtár készítésen meg már nem is agyalok mert nagyon nem megy.

A varráshoz visszatérve, múlt héten varrtam pár táskát amit még tavaly kellett volna, de átcsúszott idénre és pár apróságot amivel szintén el voltam maradva.

A mai örömöm és egy találós kérdés.

Hogy az elején kezdjem...Az úgy kezdődött hogy egyes külföldi foltvarrós újságokban, könyvekben (nekem nagyon tetsző) faorsókra lettem figyelmes. Cérnákat, csipkéket faorsókon tárolnak a hölgyek, ami nekem nagyon tetszik. Festett cérnácskáimnak csináltattam már pici orsókat, de a csipkéim még mindíg műanyag dobozban laknak. A minap szokásos vatera-böngészésem közben ráakadtam egy kupac régi nagy faorsóra. Azonnal lecsaptam rá és a mai postával meg is érkezett. Pont ilyet képzeltem el, gyorsan le is csutakoltam róla kb 70 évnyi koszt és azon gondolkodtam hogy vajon mire használhatták?!? 22cm hosszú orsók, a végük különböző átmérőjű, 7-10cm . Volt valami köze a textilhez...vagy egészen máshoz használták?!?Konkrétan mihez volt jó?!? Van ötletetek?!














És ha már a külföldi újságoknál tartok amikből mindíg megkívánok valamit....Egy ilyen polcocskára is oly régen vágytam már és most őt is megtaláltam. (szegény férjem néha megkérdezi nem akarom-e kezeltetni magam?!kicsit beteges a gyűjtőszenvedélyem.)
Eredetileg sima fém akasztók voltak rajta, de nem tetszett, lecseréltem porcelánra.

Meglepetés

Nagy meglepetés ért..még tegnap...csak megint le vagyok lassulva.

Erikától kaptam és nagyon meglepett...és nagyon jólesett. Köszönöm Erika!

Ezt a blogot anno azért kezdtem el írni, mert képtelen voltam egy mezei képtárat megcsinálni. Úgy terveztem hogy ide teszem fel az elkészített varrományaim képét. Aztán szép lassan elkezdtem olvasni mások blogjait, és hozzám is betértek páran. A régi képek nem kerültek fel azóta sem, és lassan többet olvasok blogokat mint varrok. Viszont megismertem sok kedves embert akik ugyan távol élnek tőlem mégis velem vannak nap mint nap. Jólesik hogy kíváncsiak rám, hozzámszólnak és barátjuknak tekintenek. Köszönöm!

A díj hevenyészett fordítása:

"Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Az év első darabjai

A idei legelső darabomnak köze nincs a foltvarráshoz, ugyanis Zsömikének készült egy kutyaól az év első napjaiban. Végre tákoltam neki egy saját ólat. Szegény hátrányos helyzetű kutyi lassan egy éves és nincs ólja. Amíg pici volt a lakásban lakott, aztán beköltöztettük a gyerekek kerti házikójába, de mióta elköltöztünk a kedvenc helye Mama vinca mayor ágyása. (aki a virágot szereti rossz kutya nem lehet)Most végre van ólja.. amibe a gyerekek nagyon szeretnének bemászni...viszont Zsömi nem....azóta is a vinca közt alszik legyen bármilyen kutya hideg. Ki érti ezt?!

Az év első napjaiban rendeltem pár új anyagot Nyitrai Kati kollekciójából amit volt olyan kedves és maga hozott el nekem. Ezúton is nagyon köszönöm a kedvességét és örülök hogy megismerkedtünk. Az egyik paneles anyagból rögtön varrtam is egy poháralátét szettet. Nekem nagyon tetszik, olyan kis romantikus. Anyukám azt kérdezte, hogy ki az aki egy ilyenre poharat mer rakni?!? (Én biztosan használnám ha lenne végre egy használható asztalom) És ti?! Szerintetek lehet ezeket használni?!

Új Év...új remények...új családtag

Nagyon utólag Boldog Új Évet Kívánok minden kedves idetévedő olvasómnak!!

Az ünnepek gyorsan teltek, ismét új évet kezdtünk. Elkezdődött az iskola, óvoda a gyerekeknek, nekem meg kezdődhet a nagytakarítás és a varrogatás. Az ünnepek alatt volt időm alaposan végigböngészni pár új foltvarrós könyvet. Ezeket még azon a novemberi "ne vásárolj semmit" napon vettem, amikor is féláras könyvvásárt tartott az Aréna2000 könyvkiadó a városunkban.

Tildas rajongók gondolom tudják miről van szó..szóval ezt nem tudtam kihagyni.

Eddig nem voltam nagy rajongója ezeknek a kis manóknak és egyéb kedves figuráknak, de minél többet néztem őket annál jobban beléjük szerettem. Még sosem varrtam babát, de egyszer mindent el kell kezdeni. Remélem időm is lesz ezekre a kedves manókra.

Egyenlőre egy születési értesítő hímzésének szeretnék nekilátni. 11-ére vártuk bátyám kisfiát, de már 3-án úgy döntött kibújik a pocakból. A legkisebb családtag: Gábor (bátyám 3. gyermeke)
Isten hozott kisember!

Boldog Karácsonyt!

" A legkedvesebb ajándékok nincsenek a fa alatt

Senki nem láthatja őket, nincsen rajtuk díszszalag.

De a fényben, csomagok közt, mindenkinek ott van már

A legkedvesebb ajándék, amit a karácsonytól vár.

Az emberek szívében égő béke és szeretet:

A jóakarat és az ünnep jelentik a legtöbbet."

Virginia Katherine Oliver

BOLDOG, BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK MINDENKINEK!

Még mindíg apróságok

Múlt héten megint készült egy-két apróság.

Mütyürketartók. Mobiltartó, pénztárca, kulcstartó ki minek szeretné:


















Kulcstartók:

Klubtársaknak készített ajándékaim:

Életem első Zsuzsuci féle aprításos technikával készült ajándéktasakja:

Patchwork-pottery féle házikós mérőszalag....és egy kis lépesméz egy torkos bocsnak.

Pay it Forward-PIF

Jelentkeztem Eszter PIF játékára. Szeretek meglepetéseket készíteni, de vajon lesz akinek ajándékot küldhetek?!?

A játék szabályai:

1. Bárki játszhat, akinek blogja, képtára van.

2. Az első három aki commentet ir ide, saját készítésű ajándékot kap 365 napon belül.

3. Cserébe előre kell fizetni, meghírdetni a játékot saját blogban, képtárban.

4. Sajnos nem kaphat ajándékot az, aki ezt nem teszi meg.

Szeretettel várlak benneteket!

Dávid ajtódísze

Dávid fiam is alkotott ma. Nagyon örülök neki, mert eddig nem nagyon volt türelmük az ilyen dolgokhoz. Ebben a rossz időben nem tudnak kimenni délután az udvarra, ezért nekiláttunk az apróságkészítésnek. Tegnap üvegfestettek, ma ajtódíszt csináltak. Dávid csinálta meg majdnem az egészet, Laca hamar megunta, de azért ő is segített egy kicsit. Azt mondta majd holnap szorgosabb lesz, csak szerezzek kalapot a hóembernek. Holnap ugyanis hóembert gyártunk. Papírgolyókból készül csak kalapunk nincs itthon. Szerintem megpróbálok filcből kalapot varrni. Remélem sikerül.

Karácsonyi apróságok

Hétvégén megint nem sikerült varrnom, úgyhogy ma fejeztem be a megkezdett apróságaimat.

Készen lett pár pzs doboz takaró (vagy minek nevezzem?!?) és a poháralátétek is.

Hát, nem mondom eléggé " lustafoltvarrós dolgok", mert mind paneles anyagból van, de nekem nagyon tetszenek ezek a panelek. Elég nagy mennyiséget sikerült begyűjtenem belőlük az elmúlt évben, de eddig leginkább csak nézegettem őket. Most végre belevágtam. Ezek lettek belőle:















A poháralátéteket az ünnepi asztalra gondoltam, ezért arany szegélyt kapott, karácsonyi mintás hátlapot (hátha nem passzol a kis panel az ajándékozott ünnepi terítőjéhez)és a mintákat kézzel tűztem körbe aranyszállal. Nekem jobban tetszik ha kézzel van megtűzve, és szeretek is öltögetni ilyen apróságokat.

Készülődés a karácsonyra

Én is hozzáláttam a karácsonyi ajándékok készítésének hiszen mindjárt itt az ünnep. A boltok már tele vannak karácsonnyal, szerintem dec.24-ére már mindenki unni fogja a díszeket és az amúgy szépen csengő karácsonyi dalokat. Szerencsére csak hetente 1x járok nagyáruházban, messze elkerülöm az ilyen zsúfolt helyeket. Nameg hideg is van kint, a virágaim is lefagytak tegnap mind egy szálig. Inkább itthon maradok a jó meleg kuckómban egy csésze forró tea társaságában és varrogatom az ajándékaimat. Szépen lassan készülgetnek, majd teszek fel képeket később.

Képek

Kaptam néhány képet a tatabányai varrósnapról. Kicsit megkésve de azért felteszem ide hogy együtt legyenek.

A készülődés :

A szorgos kezű hölgyek:

Egy kosár gézből készült rózsa. Nekem nagyon tetszik.

Boutis kiállítás egy része:

Karácsonyi apróságok:

Miniatűr pályázat:

Az én "közös képem":

Foltraforgós közösvarrás

Tegnapi napomat sikerült a varrásnak szentelnem. Na nem a szó szoros értelmében, mert tű nemigen került a kezembe. Közös varrást szervezett a csoportunk, ott tevékenykedtem.
Az idei téma a Boutis varrása volt. Ez egy francia eredetű aprólékos öltögetést igénylő kézimunka . Az alapanyaga egyszínű - általában fehér - pamutvászon, amelynek két rétegét apró öltésekkel erősítjük egymáshoz, az előrajzolt minták alapján. A két anyag közé levarrt mintába egy hosszú tű segítségével pamutfonalat csúsztatunk, így a minta kidomborodik. A kész munkák eleje-háta tökéletesen egyforma. Ezzel a technikával sokféle ajándéktárgy készíthető, mi kezdetnek egy fotóalbum borító elkészítését mutattuk meg a vendégeknek.
A kisteremben volt egy kis boutis kiállítás ahová az ország több részéből érkeztek szebbnél szebb munkák. Számomra érdekesség volt, hogy mennyire szép pasztell színű lesz a kép, ha a tömőanyag nem fehér hanem pl kék, zöld vagy piros. Nem láttam eddig ilyen munkát, de nagyon tetszett. Kicsit más, de gyönyörű.
Rengetegen jöttek el hozzánk, több mint 200-an voltunk. Nagyon örültem hogy megint találkozhattam rég nem látott ismerősökkel, és megismerhettem olyanokat akiket eddig csak (nick-)névről ismertem. Fotózni mint mindíg most is elfelejtettem úgyhogy kép már megint nem készült. Folyt. köv később.

Szerencsére a vendégek hoztak fotómasinát így más blogokon már felleltem a képeinket. Nagy örömömre Márti blogján az én munkámat is megtaláltam, méghozzá jó közelről. Bevallom jólesett hogy pont az enyémet fotózta, pedig nagyon szégyenlős fajta vagyok, inkább dugdosni szoktam a dolgaimat. Ennek a képnek az eredetijét egy francia hölgy készítette, innen koppintottuk a mintát és varrtuk meg 22-en a csoportból. A minta egy, de 22féleképpen oldottuk meg a feladatot. Nekem először nem nagyon tetszett az ötlet, mondván mit kezdjek egy ilyen kislányos képpen ennyi fiú közt, de Leventémnek nagyon megtetszett és kérte hogy varrjam meg az új szobácskájába. Így elkészítettük közösen Levivel, minden nap megnézte és kiadta a parancsot hogy mit hova varrjak és még pluszba mi kerüljön rá. Így lett az ablakba cicus, a házhoz kutyus és Dórika féle angyalka a házikó mellé. (A kutyushoz még csontot is kért, de nagy nehezen sikerül lebeszélnem róla.)
Bementem ma a műv.házba lefotózni együtt a munkákat, mert elvileg még egy hétig megtekinthető a kiállítás, de sajnos leszedtek mindent a színpadról.

Fehérvári találkozó

Lassan két éve hogy megismerkedtem a foltvarrással. Az első évben nem is igazán vágytam táborokba, találkozókra, nem tudtam milyen is az. Tavaly ilyentájban volt egy találkozó Menfőcsanakon ahová volt szerencsém eljutni. Sok kedves foltvarróval ismerkedtem meg és reméltem idén több helyre eljutok majd és újra találkozhatom velük. Az építkezés miatt sajnos még a családi nyaralás is kimaradt, nemhogy a foltosélet. Ezért is örültem mikor megtudtam hogy a székesfehérvári Korona Foltvarró Klub szervezett egy találkozót(szeptember 3-án) ahol több csoport is részt vesz a régióból és egy amerikai csoportot is vendégül látnak. Családom vállalta a gyerekek felügyeletét így én is ott lehettem. Sok gyönyörű munkával fogadtak minket a fehérvári lányok, asszonyok. Volt kártyacsere, terülj-terülj asztalkám, ismerkedés és egy kis kellemes csevegés. Megismerhettük kicsit az amerikai hölgyek csoportfoglalkozásinak feelingjét. Úgy tudom náluk több csoport is működik egyszerre és mindenki akkor megy amikor szeretne. Ha készített valamit azt a pódiumon bemutatja a többieknek majd körbeviszi a teremben hogy mindenki közelről láthassa. Nálunk nem így működik, ezért kicsit furcsa ez nekem. (de lehet hogy nemcsak nekem)

Csereblokkok is készültek szép számmal, úgyhogy csere-beréltünk is. Én egy kávéscsészés képet készítettem ami azóta elrepült Észak-Karolinába egy kedves hölgyhöz, és egy szép kerek batikolt anyagokból készült blokkot kaptam helyette amin még egy kicsit agyalnom kell hogy hogyan is folytassam.

Egy kicsit az építkezésről is...

Rég nem írtam kis kuckómba semmit. Túl gyorsan telnek a napok és nem jutok el idáig. A hét jó híre hogy hétvégére (talán) kész lesz a tetőnk. A cserép nagy rész fent van, már csak a kúp hiányzik. Nagyon gyorsan eltelt a nyár, úgy gondoltuk hogy őszre már a benti munka nagy része is meglesz, de sajnos nem így alakult. Az idei évet még biztos a mamánál töltjük, de remélem húsvétra vissza tudunk költözni. A varrókuckóm eddig is anyunál volt, az változatlanul megmaradt, de ha kész lesz a ház szeretném átköltöztetni oda.

Szalaghímzett táska

Tavaly ősszel készült. Ajándék Anyunak.

Rózsás táskák

Nem sok mindent varrtam az elmúlt hónapban, de a régi dolgok még mindíg nem kerültek fel, úgyhogy azt folytatom. Kezdem a rózsás táskákkal. Imádom a rózsákat..a romantikus rózsás anyagokat mégjobban. Az angol turkálók a kedvenceim, ott mindíg találok valami rózsás "kincset". Egy kis darab bútorvászonszerű anyagot vettem, ebből készült ez a két táska. A nagyobbik az enyém, ezt a pakolóstáska mintájára csináltam, csak a fülén változtattam.

A kisebbik Anyunak készült, kérésére zippzárral, hímzéssel és egy kisebb minta alapján.

Pakolós táskák

Készült még néhány pakolós táska. Na, nem az elmúlt héten, de azért a képeket felteszem.

..és ma is festettem egy kicsit

Ma is sikerült egy kis anyagot festenem. Igazából nagytakarításnak indult, de mivel tegnapról maradt egy kis anyag, meg szerettem volna végre több árnyalatot festeni egy színből ezért gyorsan kaptam a nagylábost és eltakarítottam a mardékot. Drappal kezdtem, de annyira sápatag lett, hogy inkább rozsdabarnát kevertem bele gyorsan. Ezek lettek belőle: