Májusi kert

Érdekes az időjárás mostanában. Tegnap Hella barátnőm járt nálunk vendégségben és azon gondolkodtunk mikor járt nálunk utoljára. Arra emlékszünk mindketten hogy a kertben grilleztünk, de hogy mikor volt az elég homályos emlék volt mindkettőnk számára. Végül rájöttünk mindketten: január elején találkoztunk utoljára (!!!) Elég furcsán hangzik ez most, mikor itt üldögélek bent a kandalló mellett és nézegetem a kerti képeket.

Lefotóztam hol tartunk a kert(sz)építéssel. A legnagyobb változás, hogy elkészült a teraszlépcső, amit Apival ketten "dobtunk össze" egyik hétvégén. Kétoldalt kaptak helyet a vándorbuxusaink, amiket próbálok (majd)gombócra nyírni, de ehhez még elég sok idő és türelem szükséges. Sok helyen laktak már a kertben míg ekkorára megnőttek, azt hiszem megtaláltuk végleges helyüket.

A kerti szegélyt is elkezdtük lerakni, és a vizestartályoknak is elkészült az alapja. Api valami burkolatot szeretne majd rájuk tenni, én simán befuttatnám valami szép növénnyel. :-)

A kisház már üzemel és a létra is használatban van a cseresznyefánál. Ha nem figyelünk oda a srácok rögtön viszik a fához és fent tanyáznak a tetején. Füvet vetni még nem tudtam (pedig most biztosan jól nőne) mert még vizet, villanyt kell hátravezetni, ehhez pár árok még van az udvaron.

Szerettem volna konyhakertet is az udvarra, de mivel az én kis focistáim mindent letarolnak úgy döntöttem változtatok az elképzeléseimen. Nem kispályások a pasik egyébként, múltkor néztem hogy fociznak a kis bajnokok. A labdához nyúlni tilos! Még akkor sem szabad ha bemegy a kertbe a labda, olyankor mellé kell lépni és lábbal kirúgni! Szóval ezért "nőnek" vizszintesen a növények nálunk.

Azért sikerült kicseleznem Őket, mert idén konténerkertünk van. Paradicsomok dézsában, cserépben. Eprek lógnap a fán és a házról is. A fűszerek az ablakpárkányon laknak, és még az uborka és a bab is kapott helyet a teraszon.

Virágaim is szépen nőnek. Egy kis csokor belőlük:

Májusi varrományok

Mindjárt vége a hónapnak és még egy sort sem írtam a májusról. Az április végét úgy zártam, hogy elromlott a varrógépem. Kicsit kiakadtam mert nem tudom megérteni hogy egy méregdrága gép miért romlik el a jótállás lejárta után 3 hónappal. Gép nélkül félember vagyok (varrásügyileg legalábbis). Szoktam mondani, hogy én nem tudok varrni, csak a gépem tud. Mikor elkezdtem a foltvarrást akkor kaptam, nemigen varrtam még más géppel. Kivéve amíg tanulgattam, de eléggé szenvedtem Anyum régi jó gépével (pedig az is jó gép csak elég béna vagyok hozzá). Végül megcsinálta a szerelő, de múlt héten újból előjött ugyanaz a probléma így megint géptelen vagyok....és nagyon szomorú.

Azért sikerült pár dolgot varrnom.

Kivégeztem pár UFO-t. (Természetesen megint táska :-))

Táskákkal nagyon hadilábon állok amúgy. Sosem értettem miért kell egy nőnek x db táska?! Aztán elkezdtem foltvarrni és egy idő után azt láttam hogy mindenki táskákat varr, köztük én is. Persze a legtöbbet nem fejezem be, mert már a szabás után rájövök hogy nem szeretem a táskákat, ebből adódóan a varrása sem csigáz fel túlságosan. Az ismerőseim egyébként jókat szoktak derülni rajtam, mert rendszerint zsebrevágom az irataimat, kulcsot és a napszemcsit és már indulok is. Táska egy szál sincs nálam. Ha mégis akkor a jó öreg szürke-rózsaszín pakolósom amit már vagy 3 éve varrtam.

Gina csíktechnikája már a fehérvári tali óta izgatta a fantáziámat, most ezt is kipróbáltam:

A technika maga nagyon tetszik, gyorsan megy és öröm varrni, mert nem nagyon lehet elrontani.

Kétféle variációt csináltam és sokat tanultam belőle. Pl. azt hogy a próbadarabhoz sem árt normális anyagokat válogatni hátha tetszik a végeredmény és használni is szeretném. Én csak leemeltem pár "nem tudom mire lesz jó" anyagot a polcról így a végeredményt nem tudom használni mert nagyon nem jönnek be ezek a színek.

A másik dolog hogy ha még1x megvarrom akkor biztos nem selyemmolinóval kezdek, mert nyúlik mint a rétestészta.

Azért én ezt a két kis takarót megvarrom két babatakarónak, nehogy bekerüljön az ufók közé és benevezem Gina anyagfaló játékára, mert befalt pár csíkot a "nem tudom mire lesz jó" anyagokból.

Köszönöm Gina hogy megmutattad a technikát, szerintem fogok még próbálkozni vele.

A többi varrományomról is készítettem egy kollázst, hogy egy csokorban legyenek.

A Zsuzsibabás kistáska egy 6 éves kislánynak készült. A recepteskönyv Ildikónak aki szuperfinom csodaszép tortacsodákat alkot. A pick-pack mobiltartók pedig azért....mert kérték hogy legyen kicsit nagyobb mint a múltkori hogy beleférjen a mobiltelefon.

Programajánló

Ma kaptam ezt a meghívót. Ha van kedvetek menjetek el Ti is.

Naplóborítók

Varrtam néhány naplóborítót. A hímzést most Anyu csinálta, én csak összevarrtam. Szereti hímezgetni ezeket a szalagokat, viszont nem tudja mit kezdjen velük. A közös munka gyümölcsei:

Rózsás romantikus

A tavasz meghozta a romantikus rózsás kedvemet is. Végre megint nyílhatnak a virágok.

Kellemes Húsvétolást!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok !

Újabb házak és egy kis újrahasznosítás.

Újabb házak készültek, most egy kicsit romantikusabb stílusban.

Újrahasznosítottam is egy kicsit. Mindíg gond hogy mit lehet ajándékozni fiúknak. A farmert szerintem mindenki szereti ezért gatyába ráztam pár cd-tokot.

Ház-láz

"Tavasz van, milyen szép tavasz van, de jó futkosni a szabadban"

Mi is ezt teszzük mostanában ebben a jóidőben, ezért nem írok. Na meg a kertet rendezgetjük és építgetjük a házat. És ha már beesteledett és elfáradtunk, bent folytatom a házépítést egy kicsit másképp.

Anyagfaló játék

Gina anyagfaló játékot hirdetett amire én is jelentkeztem. Sajnos az én készletem eltüntetéséhez még ez is kevés, de megpróbálom menteni a menthetőt és amit tudok varrogatok belőle. Hogy érthetőbb legyek, nálam sajnos nem olyan készletek sorakoznak mint Ginánál, bársony, len stb. méterben hanem sok sok zsák. Egy turi teljes árukészlete van felhalmozva a garázsban. Ne tessék megijedni nem vagyok ennyire kismókus! Nem apránként hordtam össze, hanem egy családi vállalkozásból maradt ránk és nem volt szivem kidobni. Sokat elajándékoztam ugyan, de még így sem hiszem hogy el fog fogyni valaha is. Ha mégis, akkor ezzel a játékkal én egy garázst nyerek ahova befér végre az autó.

Táskák a fiókból.

Ezeket a táskákat kb 2 éve kezdtem el. Csak az alap megtűzéséig jutottam akkor, így kerültek a fiókba. Most elővettem, meghímezgettem és összevarrtam őket. Ilyenek lettek:

Náthásoknak

Iskolában jövő héten jótékonysági bál lesz amire tombolatárgyakat várnak a szülőktől. A komódfiókban kerestem pár megkezdett varrományt amit jó lenne végre befejezni. Tavalyelőtt nagy papírzsepitartó láz volt mifelénk. Ki is szabtam vagy 40 db-ot, de egy tucat még megmaradt, mert összevarrni már nem volt kedvem. Ennek a tucatnak a felét most megvarrtam gyorsan. Ebben a náthás időszakban remélem hasznát veszik majd a báli vendégek.

Igaz ez csak fél ufo és a határidő is nagyon itt van, remélem Iglice azért elfogadja januári varrománynak.

Születésnapra

Leventém szülinapi buliba hivatalos ma egyik kis ovis barátnőjéhez. Anyukájának nagyon megtetszett Levinek tavaly készített falvédőm, ezért kérte hogy csináljak valami hasonlót Eminek is. Ez lett belőle..... remélem tetszeni fog .

Leventével pedig ezt az "ehetetlen" tortát sütöttünk ki ajándékként.

Tészta

Általában akkor jön rám a sütés-főzés amikor egészen mást kellene csinálnom. (Jelen esetben egy falvédőt kellene elkészítenem szerdára). Na meg akkor amikor kitalálom, hogy diétázom, eseteleg, gyümölcs illetve lékúrát tartok. Most éppen a lékúra volt porondon, 2 egész napig bírtam is, de aztán előkerült a Nagyi tésztagépe. Sokszor nézünk főzős műsorokat, már többször felvetődött hogy meg kéne próbálni házi tésztát csinálni. Most kipróbáltam. Valóban nem bonyolult művelet,( főleg ha két kis kukta is segít a tekerésben) a tészta egész más mint a boltban kapható és a családnak is ízlik. És nem utolsósorban tudom miből készült.

És amíg mi a tésztával foglalatoskodtunk a kenyérsütő félig megcsinálta a ciabatta tésztát is. (ezt készen kapható lisztkeverékből csinálom) Még gyúrtam bele egy kis pirított hagymát, felvágtam és megsütöttem. A mai menü kész, mehetek is varrni.

Fejezzük be együtt

Mint azt az előző bejegyzésben írtam jelentkeztem Ildikó UFOtlanító játékára aminek a részleteiről a blogján olvashattok. Remélem év végére több üres hely lesz ebben a fiókban.

Év eleji elmélkedések

Szándékosan nem újévi fogadalmak, mert olyat sosem szoktam tenni. Azok úgyis csak azért lennének hogy megszegjem őket. Inkább elmélkedek mit is kéne változtatni a dolgaimon az idei évben.
Varrásügyben:
1. Kisöpörni a befejezetlen dolgokat a lakásból. Első lépésként egyhelyre pakoltam őket, kaptak egy fiókot a komódban és jelentkeztem Ildikó UFO kivégző felhívására is, hátha együtt könnyebben megy majd.
2. Nem termelni újakat helyettük!
3. Időben hozzálátni a dolgok elkészítéséhez, hogy ne mindíg minden az utolsó (vagy azutáni) pillanatra legyen kész.
4. Az előző pontból adódóan hozzálátni azoknak a dolgoknak az elkészítéséhez amiket már évek óta halogatok (az ismerősök meg időnként megkérdezik hogy "ugye nem felejtetted el?!")
5. Próbálni lépést tartani a klubban bemutatott előadásokkal és legalább havonta egyet megvarrni belőlük.

Életmódügyben:
1. Ledolgozni a tavalyi év során rámrakódott +-t és többet mozogni !
2. Amennyire lehet kiiktatani az autót az életünkből.
3. Időben lefeküdni és reggel időben felkelni.

Ennél sokkal több dolgot is össze tudnék írni szerintem, de most hirtelen ennyi jutott eszembe.
Majd év végén meglátjuk mit sikerül kihozni belőle.

Apróságok

Nem sokat varrtam mostanában. Terveim vannak bőven, de a költözködés (mert az folyamatosan tart nálam azóta is mióta itt lakunk) és a lakás alakítgatása, szépítése (és takarítása) jobban lekötött mint a varrás. Ráadásul Api is itthon volt velünk újévig így felkerülhettek a képek, polcok, díszek a falakra amitől kicsit otthonosabbak lettünk.

Varrókuckót is költöztettem, de erről majd később mesélek.

Idén csak két dolgot varrtam eddig. Az egyik unoköcsi születési értesítője (1 évnyi késéssel ), amihez a hímzést Anyukám csinálta, (mert nem győzte kivárni hogy megcsináljam, és mert mostanában annyira belejött az x-szemezgetésbe). A másik egy ceruzatartó ami Hella barátnőm kisfiának készült. És a farmertáskák?! Hát azokat még a tavalyi év utolsó napjaiban varrtam.

Boldog Karácsonyt!

Minden szívből szóló karácsonyi énekben,

A kandalló ropogásában és melegében,

Az ünnepi ebéd közben,

a beszélgetésben és nevetésben,

Minden képeslapban amit egy barát,

vagy a család küldött

Minden amit ebből meghallunk,

és ami elgondolkodtat bennünket...

az maga a szeretet.

(Braman, Noreen)

Boldog, Békés Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!

Újabb meglepetés

Délután mikor hazaértem egy csomag várt a postaládában. Masnival átkötött dobozkában sok kincs lapult és egy kedves levélke. A csomag Kicsikatótól érkezett aki az én nevemet kapta Ahama karácsonyi húzogatós játékán. Köszönöm Kicsikató a szépséges ajándékokat, nagyon, nagyon tetszenek! A színeket nagyon eltaláltad, szeretem a rózsaszín, főleg barnával és kalapos Zsuzsi is nagy kedvencem. A cd-t még nem volt időm meghallgatni, de holnap biztos ez fog szólni napközben. Békés, Boldog Karácsonyt Kívánok!
Fotózni holnap fogok, mára már lemerültem.

Sikerült ma fotóznom és a lemezt is jobban szemügyre vettem. Először nem értettem a Karácsony.. a fülnek...és szemnek feliratot, de aztán rájöttem hogy a zenék mellé kaptam egy könyvtárnyi karácsonyi foltvarrós újságot. Sok-sok ötlet karácsonyi témában, jövőre biztosan hasznát veszem. A kis dobozkát érdemes megnézni mert nem fából készült hanem kartonból, az oldalán lévő csövecskék pedig újságpapírból. Még nem is láttam ilyet közelről. Fantasztikus!!

Még egyszer nagyon köszönöm ezeket a szép ajándékokat és a rám szánt idődet és energiádat Kicsikató!

Egy újabb meglepetés..

Magyar nevei: pozsgafa, majomfa, japánfa

Közismert növény, érdekes megjelenése és igénytelensége miatt sokan nevelik és szeretik, olyanok is akik pozsgás növényekkel különben nem foglalkoznak. Talán azért is van olyan sok népi neve, nemcsak magyarul, hanem más nyelveken is. A "pozsgafa" elnevezés teljesen helytálló viszont ki tudja honnan ered a "majomfa" név, a "japánfa" pedig teljesen félrevezető, mivel a távol-kelethez semmi köze, kivéve hogy esetleg ott is közkedvelt. Dél-Afrikából származik, Kelet-Kaplandtól, északra Kwa-Zulu Natal-ig terjed. A természetben sziklás domboldalakon található, Aloe, Euphorbia, egyéb Crassula fajok társaságában.

Ami a gondozást illeti, legnagyobb problémája a virágzás. Van akinél rendszeresen virágzik, van akinél soha.......

(további infó)

Az én növényem kb 10-15 éves és soha nem virágzott még.....egészen mostanáig. Ilyen helyes kis fehér virágokat hozott.

Karácsonyi húzogatós

Tegnap feladtam a karácsonyi húzogatós játék ajándékomat. Remélem hamarosan odaér...és remélem tetszeni fog az ajándékozottnak.

Karácsonyi angyalkám

Az első karácsonyi angyalkám idén is a foltvarró klubból érkezett Editke személyében. Minden évben kihúzogatjuk egymás nevét hogy apró ajándékokkal lephessük meg egymást. Az én nevemet Editke húzta aki a kézimunka szerelmese. Gyönyörű boutis-kat varr, redworközik, és szereti az aprólékos applikációkat. Engem egy kis gombos dobozkával lepett meg idén, (biztosan tudta milyen káosz van a mini gombjaim közt), ami nagyon-nagyon tetszik és aminek nagyon-nagyon örülök. Bele is költöztettem a gombjaimat nagy örömömben.

Karácsonyi készülődés

Újra itt a karácsony és mint mindenki más, mi is készülünk rá. Levente sajnos múlt héten lebetegedett (szerencsére már jól van) ezért úgy döntöttünk idén már nem megy oviba, inkább itthon készülődünk együtt az ünnepekre. Sütöttünk már 3 adag mézeskalácsot amiből még mutatóba sem maradt, úgyhogy holnap újra nekilátunk. Narancshéjat is szaggattunk, ebből lesz a karácsonyfafüzérünk. Az egész lakás illatozik tőle. A narancsot, mandarint úgy pucoljuk meg hogy minél nagyobb darabban maradjon a héja, ezt kicsi mézeskalácsszaggatóval kiszaggatjuk és még friss állapotban felfűzzük egy raffiaszalagra, ha kész már mehet is az ablakkilincsre száradni.

A maradék héjat sem szoktuk kidobni, abból kandírozott naracshéj készül ami finom csemege lesz az ünnepi sütibe, vagy csak úgy magában is szeretik csócsálni a gyerekek.

Adventi naptárak és mikulászsákok is készültek idén csak kicsit késve mutatom meg.

A naptárakat Julcsi ötlete alapján készítettem. Köszönöm Julcsy!

..és végezetül a mi adventi koszorúnk amin ma már a 3. gyertya is ég.

Otthon édes otthon...

Végetért a nyár amiről egy kósza bejegyzés sem született.
Hát, mit mondjak, nem így terveztem, dehát mit tehet az ember ha fészket rak, gyereket nevel és még számtalan egyéb bokros teendőt talál magának.
Mint az már írtam valamikor másfél éve hozzákezdtünk egy kis házbővítésnek, aminek az eredménye, egy szinte porig rombolt ház lett. Azóta Anyukámnál laktunk és építgettük otthonunkat. A benti munkálatok nagyrészét magunk csináltunk így család és munka mellett elég lassan haladtunk. De most végre hazatértünk!! Van saját kuckónk..sőt..minenkinek saját kuckója.. ami még tele van sok kipakolatlan csomaggal.

És hogy mi történt a nyáron?!:
-Júliusban a srácok táborozni voltak a Balcsin (először életükben) ahová én is elkísérhettem őket, mint segítő. Ők kérték hogy menjek velük és sikerült Levit is magunkkal vinni. Így kicsit együtt voltunk és nagyon jól éreztük magunkat. Onnan rögtön Fonyódra folytattuk utunkat ahol az éves családi vakációt szoktuk tölteni. Oda már Api is jött, együtt volt a család 5 teljes napig.
-Július végén volt a csoportunk nyári tábora, ahol babát varrtam a kedves vendégekkel, megismerkedtem Andreával, aki Olaszországból érkezett hozzánk, és még ajándékot is hozott nekem, amit nagyon köszönök.
A szórakozás része szinte ennyi is volt a nyárnak, munkából egy kicsit több jutott:
- Feltöltöttük az éléskamrát kb 150 üveg lekvárral. Az utolsó eltevésem még folyamatban van. Szárad még pár tálcányi birsalmasajt a polcokon.
- És amivel nagyrészt elment a nyár az házépítés volt. A festést gletteléssel, csiszolással, plafonnal mindennel együtt én csináltam. Nem tudom miért de a lakásfestést mindíg élveztem, totál kikapcsol és jó érzés látni a végeredményt. Bár most azért az idő is sürgetett és sajnos a derekam is megsínylette, de azért kész lett.
Hétvégén nekiestünk még az udvartakarításnak is, ami miatt sajnos ki kellett hagynom a varrós napunkat is. Pedig annyi rég nem látott ismerős jött el akivel, de jó lett volna találkozni, beszélgetni! Remélem találkozunk még az idén!
És hogy mi van a képekkel?!? Hát azokat feltenném ha megtalálnám a csatlakozót, de még nem került elő az új otthonunkban.....

...A csatlakozó azóta megkerült...és még a Picasaval is sikerült elboldogulnom.

Június képekben

Tildasok... még májusban készültek:




















Muskátlik...még eső előtt





















Óvónéniknek búcsúzóul...(ezen kívül még 3db készült)


















Zenetanárnéninek:




















Osztályfőnöknek búcsúzóul:
















Uzsistáska:
















Kicsi Bee józsasín nyuszija:




















Eperfesztiválon (ahol eper ugyan nem volt, de a Dunát látni nagy öröm volt)

Házról és kertről

Mindíg természetszerető ember voltam. Mamáéknak nagy szőlőjük és kukoricaföldjük volt ahová sokat jártam velük gyerekkoromban. Szinte az egész nyarat kint töltöttük, hol a földön, hol a szőlőben aminek a végében ott volt az erdő ahová mindíg muszáj volt felmennünk. Szerencsére bátyámmal már kiskorunkban felengedtek minket egyedül is, tudták hogy vigyázunk magunkra és egymásra. Nem is jöttünk le gyakran csak ha megéheztünk, ilyenkor rendszerint felmásztunk az éppen érő gyümölcsfára és jól teletömtük magunkat. (Azért ebédet is kaptunk!) Szerettem volna ha a gyermekeim is a szabadban nőnek fel és szeretik a természetet, ezért amint alkalom adódott rá kiköltöztünk a tömblakásból egy kis családi házba. Családom és a férjem családja is bánhidai (városunk tótok lakta "falusi" része), és mivel erősen kötődünk ide, természetes volt hogy itt fogunk mi is letelepedni. Hat éve vettük ezt a kis házat, kis kétszobás parasztház volt, középen a konyhával és egy előszobával amit már a 70-es években építettek hozzá. Mindíg ilyen házra vágytam, bár tudtuk hogy előbb utóbb kicsit lesz és hozzá kell építenünk, de szuper helyen van, csendes utcában, és a Mamák is 1 utcányira laknak. Az udvarunkon akkor sűrű szőlőlugasok sorakoztak, köztük hatalmas gazzal, itt ott egy két falusi virággal amik mutatták hogy hol lehettek valaha a virágágyások. Hátul egy pucolatlan téglából rakott kamra, egy hatalmas diófa, két cseresznye-, meggy- és kajszibarackfa.... és hihetetlen csend....a város közepén. Csak a madarak csiripelnek azóta is. Kb 1 év alatt hoztuk rendbe akkor a lakást (csak belülről, mert tudtuk hogy majd bővíteni szeretnénk), leginkább önerővel és családi, baráti segítséggel. A kertünk akkor is szinte párhuzamosan készült a benti munkákkal. Ikrek 2 évesek voltak és napközben bölcsiben voltak amíg én a kertet csináltam. Kiirtottam az összes szőlőt (kivéve 1 tő csemegét ami még évekig termett) kiástam több száz meggyfát amik dzsungelként foglalták el a nagy meggyfa környékét, átástam az egész kertet és átültettem az udvaron talált itt-ott növő virágokat. Családom néha nem bírta nézni hogy mit szenvedek, olyankor jöttek hogy segítenek de mindíg az lett a vége, hogy nem úgy csinálták ahogy én szerettem volna így hamar feladták. Már csak fakivágáshoz hívtam a fiúkat amivel nem tudtam megbirkózni. Egy satnya birsalmát és egy kicsi diófát kellett csak kiásni, ezek voltak csak útban a terveimhez. Kis dombon lakunk és a telek hátrafelé lejt, viszont ApiLaci szerette volna, hogy hátul egyenes a kert (így jobban lehet focizni!), ezért a hátsó kertet "kiegyenesítettem" és a földet felhordtam az oldalkertbe és hátra. Így lett egy kis szintkülönbség amit sziklákkal oldottam meg. Mire beköltöztünk a hátsó kert szépen füvesítve, focizásra alkalmas volt. Az oldalsó részt kicsit később tudtam csak rendbetenni, mert ott még ásatások folytak a szivattyú és a kút összekötése miatt. Hátul volt egy dupla garázsunk amit lebontottunk, ennek az alapja egy szép nagy terasz lett, ahová fel tudtuk állítani nyáron a medencét. Jó kis házi strand, de jókat pacsáltuk a fiúkkal!!
Aztán tavaly nyáron úgy döntöttünk nem halogathatjuk tovább a felujítást, bővítést, így belevágtunk és lebontottuk a kamrát, és a hátsó szobát. Aztán mint már írtam a tető is lekerült födémmel együtt. A kert rögtön telelett bontott és építési anyaggal. A hátsó kertbe szemetet ugyan nem tettünk, de a tető faanyagának egy részét kénytelenek voltunk odatenni így a szépen gondozott gyep ma már a múlté. A szomszéd előttünk 1 évvel újította fel teljesen a házát, akkor a virágokat a háza mellől áttelepítettem hátra, most hogy mi bontottunk, mindent az ő háza mellé ültettem vissza, tudva hogy ott biztonságban lesznek. Volt egy kis konyhakertem a kert hátsó sarkában. Nem nagy, kb 4x4 m-es helyen gazdálkodtam, a kerítés az uborkafuttató volt, hogy minden centijét ki tudjam használni. Ezt a kiskertek feláldoztam a kerti faháznak amit kamra hiányában állítottunk fel. Mivel a nap egész nap odasüt egy teraszt is tettünk elé, ide szeretnénk majd később egy grillezőt építeni a bontott téglákból. Szerencsére jófajta nagyméretű téglából épült a házunk így mindet megpucoltuk és összeraktuk, hogy majd grillező, kerítés és még ki tudja mi legyen belőle. A ház végében is lesz egy nagy terasz(ez az árnyékos oldal) ennek az alapját csináljuk éppen. Jó sok feltöltés kell, de legalább a törmeléket is bele tudjuk dolgozni, így ha ez kész lesz akkor szinte minden eltűnik az udvarról. Ha nem lesz kész a ház addig belülről akkor majd sátorozunk nyáron a kertben. Felállítjuk a medencét és a bográcsot és máris van konyha és fürdő. :-)). Hogy a ház mikor lesz kész belülről az sokban rajtam is múlik mert a festő én volnék. Az első felújításnál is én csináltam a glettelést, festést. (Festő is megnézte, szerinte ő sem csinálta volna jobban) úgyhogy most is enyém ez a megtisztelő feladat. Szeretem csinálni, ez is kikapcsol mint a varrás. Csináltam pár újabb fotót tegnap az éppen aktuális helyzetről.

Az oldalsó kert. A kisház új alapja, ezt vakoltam és térköveztem múltkor. A kisház szétszedve, és a"segédmunkásApi" munka közben.

Ház és a teraszalap amit most csinálunk. A bontott téglát még át kell szállítmányoznom ma a kisház mellé. (Nagy részét már tegnap átvittem.)

A kis cseresznyefánk amit mászókának használnak a gyerekek. Szegény fácska, pedig milyen finom cseresznyét érlel nekünk, mi meg ilyen hálátlanul kihasználjuk.

Növényeim:

És hogy a hasunkat se felejtsük el, eltettünk 20 kg eperlekvár Anyuval a héten, nyam-nyam.

Kuckóépítés...egy kicsit másképp

Hetek óta készülök írni a naplómba, de mindíg úgy döntök hogy végülis nem fontos. Kedves Juhizs ma megkérdezte mi van velünk és ez jólesett, ezek szerint azért van aki gondol ránk.
Íme egy kis fejezet az elmúlt hónapról....(vagy évről?!?)

Az elmúlt hónap szépen, gyorsan elrepült, csakúgy mint a kis rozsdafarkú madárkáink akik befészkeltek a gyerekek kisházába. Két hétig értük izgultunk és figyeltük a növekedésüket a fészekben, a tojásrakástól a kis fiókává érésig. Most hogy elmentek kicsit hiányoznak. Viszont jó oldala is van mert kezdhetjük felujítani a kisházat. Ezt a kisházat ApiLacival építettük kb 4 éve a gyerekeknek. Mindíg olyan kuckóról álmodtam mint amiket az amerikai filmekben látni, nagy fa tetejére építve. Akkora fánk sajnos nincs amire ezt fel lehetett volna szerelni ezért a homokozó fölé cölöplábakra építettük. Tavaly március 1-én egy hatalmas vihar azonban ledöntötte a lábáról, azóta kicsit megzakkanva búslakodik a kertben.
Tavaly májusban a házunkat is elkezdtük bővíteni, átépíteni, akkor olyan tervekkel, hogy nem költözünk ki csak egy kis bővítés és tetőcsere lesz. Mikor megbontottuk a tetőt (fagerendás, stukatúrnádas) és találtunk pár korhadt gerendát úgy döntöttünk hogy lebontjuk az egész födémet és "ideiglenesen" átköltözünk a szüleimhez. A "kis" átépítésből így egy egész komoly építkezés lett ami még most is tart így lassan egy éve kempingezünk Anyuéknál. A költségvetésünkben természetesen sok minden nem volt benne amit cserélni kellett így mostanában kibővültek a kreatív tevékenységeink is, mint pl. árokásás, betonozás, téglapucolás stb. Sokan úgy gondolják, hogy a kertesháznál első a ház és ha bent minden kész van akkor majd foglalkozunk a kerttel. Gondolom kicsit hibbant vagyok de én szeretem ha ez a folyamat párhuzamosan történik úgyhogy kertészkedem is. Na nem totál parkosított kertet szeretnék, de az évek óta nevelgetett növényeimet a gyerekek játszóterét, a füvet és a bokrokat szeretném ugyanúgy látni a kertben mint régen. Nem is kell hozzá sokat tenni, csak ügyelni arra hogy ne rongáljuk meg a már meglévő kertet és ápoljuk a növényeinket. A mestereknek ugyan nem nagyon tetszett hogy nem borogathatták szét kedvükre a szemetet, de így sikerült megóvnom a ház mögötti kertet a maradandó károsodást okozó szemétkupacoktól, kiborogatott cementes létől és még mimindentől amit szerintük nyugodtan elbír a környezet. Az oldalsó kertben van a gyerekek kisháza és a homokozó (ami szintén tabu volt) a kocsibeállót viszont szétjárták a teherautók és ide lettek borogatva a sóder kupacok is (bár azok is csak ponyvára, hogy utána még lehessen valamit ültetni a földbe, ne kavicsot kapáljak évekig)
A gyerekek kisháza cölöplábak helyett szépen vakolt (SK) betonoszlopokat kapott és még le is térköveztem alatta (gondoltuk majd beköltöztetjük oda a kutyaólat) Hétvégére talán újra pompázni fog a helyén a kisház...a nagyházban meg kész lesznek a fűtésszerelők.

A kisház és a nagyház kb 1 évvel ezelőtt.